Átalakítottam az oldalt, és már van. Ennyi tartalmat még szerintem egy ember se tett ebbe a szóba.

A vanás ebben az esetben azt jelenti, hogy

1. jönnek majd rá újabb és újabb blogbejegyzések, mert egy igazi, lélegző blog lesz, amit egy ember TÉNYLEG írni fog.

2. megosztottam az ismerőseimmel.

3. megosztottam az írós blogomon.

4. megosztottam Facebookon az írós blogom poszját. Szóval nem mondhatjuk, hogy nem szóltam mindenkinek, kész a buli!

5. Felkerült a fanfictionöm, a Telcontar, és fájnak az ujjaim a másolás-beillesztés kegyetlen monotonitásától.

6. FELKERÜLT KÉT ÚJ RÉSZ, amit szerintem még senki sem látott.

7. fent már találtok hozzám elérhetőségeket. Az e-mail címem elég új, régen másik volt. A  Twitteremen inkább személyesebb dolgokat osztok meg angolul, a wordpress az írásaim gyűjteményére (kivétel Telcontar, ami itt van) visz, ha valaki olvasna tőlem. Külön ajánlom a figyelmetekbe a tumblr oldalam, amin a Gyűrűk Urával kapcsolatos képeket, rajzokat, stb. gyűjtögetem.

Hát... üdv újra. Dóri visszatért.

*******************************

32. fejezet

A vidám nóta messzire elhallatszott a vízen át, ahogy a csapdosó lángnyelveket és az égig érő füstoszlopot ünnepelték. Pelargirban a lehető legnagyobb kiváltságban részesítették a katonákat, amiért győzelmet arattak: hajókat kaptak, melyek a legpompásabbak voltak Gondorban, nem csupán teljesítményre, kinézetre is. Sokan azt beszélték, ezt is Thorongil kérte, ők pedig nem mertek ellentmondani neki. Ez persze nem volt igaz...

*******************************

33. fejezet

A nap fényesen ragyogott, mikor Harlond nagy kikötői és számtalan hajói kibontakoztak a párából. Meleg nyári napsütés égette tarkójukat, ahogy fényes délben áthaladtak a város határát jelző bóják között. Aragorn a hajó aljában éppen azon igyekezett, hogy a lehető legjobb állapotban járuljon Echtelion színe elé.